megmég...


...van egy csomó mondanivalóm, csakhát offtopic.


>  RHEUMATOID ATHRITIS. ha van teniszkönyök, akkor hogy-hogy nincs kötős-bütyök? be kell látni a kötés-horgolás komoly fizikai megterhelés. főleg, ha az ember türelmetlen, mert akkor hajlamos félős filmet nézni közben v. metált hallgatni, így a pörgés - főleg a kezek pörgése -, nem marad el. ezeket a módszereket fiatalon alkalmaztam. ma már képes vagyok kivárni, amíg elkészül a mű. az ujjak reggeli berozsdásodása, az alkari izomláz (?ha az?) és egy karácsonyi készülődés okozta permanens gübics azonban aggodalomra adnak okot. lesz-e olyan, amikor már fáj alkotni? 

> A-Z. az lenne az igazi, ha a kertben legelne a birkuc, aztán lehámoznám a szőrét, aztán a helyes kis szőrcsomók fonallá avanzsálnának. úgy szeretnék megtanulni fonni! utána fogok nézni a részleteknek, bár sanszos, hogy nem lesz rá időm - esetleg éjszaka... a birkatartás esélytelen. dekár!

> DEDUPLICATION. azaz "újraszimplázás", amikor korábban összefogtam a szálakat, hogy szebb legyen, de meggondolom magam és mégis külön-külön hasznosítanám. brutális meló, jó lenne valami célszerszámot kitalálni rá... 
mert most így csinálom - napok óta -: 
*ölemben a mixed gombolyag, 2 kézzel szétszed
A-fonal jobb kéz, B-fonal bal kéz 
középről széles mozdulattal 2-irányba el. égjen a zsír! :) 
aztán, ha már annyira összecsavarodtak, hogy nem lehet folytatni, akkor horgolótű benyom a mixed gombolyagba és kiteker.*

> COPYRIGHT?  hol van az eredetiség határa egy kötött/horgolt cuccnál? mennyit kell rajta változtatni, hogy az már egy új alkotás legyen? és miért kell minden mintát pénzért árulni, ami nagy meló volt?
rám mondjuk nem jellemző, hogy extra bonyolult mintákat kötnék, szerintem fontosabb a fonal milyensége, mint a minták szofisztikáltsága. mindenesetre, minden kötött/horgolt minta, ami ezen a blogon szerepel ill. főleg fog ;) : szabadon másolható, használható, variálható.  szerintem pont az a jó ebben a kézimunkásdiban, hogy ha vmi. inspirál, ötletet ad, alkotásra késztet. 

> TIME-MANAGEMENT. szóval én is egy kisbabájával otthon önmegvalósításra vágyó anyuka vagyok -dejóleírnihogyanyukavagyok:) -, mint egy csomóan a blogok mögött. egyelőre viszont fogalmam sincs, mások honnan kerítenek időt és energiát, hogy megkössék/horgolják még a jövő hetet is a prüntyi mellett. respekt!
igyekszem.

1 megjegyzés: